Adott egy erdő, ahova évtizedek óta járnak a környékbeliek pihenni. És adott egy önkormányzat, ami úgy döntött, szétrombolja a helyi erdőjáró közösséget. 

Budapest 18. kerületében fekszik a Péterhalmi erdő, ami a Pilisi Parkerdő gondozásában áll. A környékbeliek évtizedek óta járnak ki ide sétálni, kerékpározni, futni, kutyát sétáltatni.

Összeszokott több száz fős közösség alkotja azokat, akik rendszeresen naponta, hetente többször járnak ide. Az emberek köszönnek egymásnak, beszélgetnek. Vannak köztük fiatalok, kisgyermekes családok, idős emberek egyaránt. Van a réten erdei jógaóra, közös szemétszedő akciók, közösségi összefogásban felállított szemétgyűjtő és a fiatalok által saját kezűleg épített terepkerékpár pálya is.

Az erdőben mindig is voltak kutyák, sokan már 20-30 éve itt sétáltatják a kutyájukat. Van egy nagy kutyás közösség és egy rét, ahol a kutyák szocializálódhatnak, játszhatnak. És mivel kellően távol van a forgalomtól, ezért sokan szabadon engedik a kutyákat. Nem vad ebekről van szó, a többségük a közeli kutyaiskolába járt. A rendszeresen ide járó futók, kerékpárosok és a kutyagazdik tekintettel vannak egymásra, félrehúzódnak egymás elől, behívják a kutyát, ha valaki közeledik, megkérdezik, odaengedhetik-e a kutyát az ismeretlen másikhoz... A rendszeresen kijárók az erdő rendbentartásában is segédkeznek, korábban szóbeli megállapodás köttetett a mezőőr és a gazdák között, így sokan szednek nap, mint nap a sétájuk során szemetet, készült önkéntesek által felállított és hetente ürített szemétgyűjtő is és szervezett szemétszedési akciók is rendszeresen vannak.

A járvány alatt azonban hirtelen (jobb program híján) rengeteg ember jelent meg az erdőben és ezzel megszaporodott a szemét, sorra mentek tönkre a padok, a futókör táblái és több lett az erdőjárók közötti konfliktus is.

Néhányan a Facebookon azt rebesgetik, hogy az egyik kerületi alpolgármestert, aki rendszeresen fut az erdőben, zavarja a sok kutya és ő kezdeményezte az ellenőrzéseket. Mások arról hallottak, hogy az alpolgármester egyik ismerőse, kérte őt az intézkedésre, akinek volt már konfliktusa az erdőben egy kölyökkutyát sétáltató gazdával. Nem tudjuk, mi igaz ebből, de az biztos, hogy sok békés évtized után mostl valaki panaszt tett az önkormányzatnál és megjelentek a közterület felügyelők, akik naponta igazoltatják és bírságolják az erdőben póráz nélkül sétáltató gazdikat.

De most hogy is van ez, nem azt mondja a törvény, hogy kötelező pórázon sétáltatni a kutyákat?

No, ezt sokan pont rosszul tudják. Ugyanis ez nem a "törvényben", hanem egy rendeletben található:

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Kormányrendelet 17. §-a rendelkezik arról, hogy belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni.

Csakhogy ez az erdő külterületnek számít, ahogyan ezt a polgármester a maszkviselésről szóló rendeletében is elismerte: https://www.bp18.hu/images/2020_TÜI/november/veszélyhelyzet/2020R035_kötelező_maszkviselés.pdf

De akkor lássuk a többi kutyasétáltatásra vonatkozó passzust! A rendeletnél ugyanis magasabb szintű a törvény, amiben ez áll:

A 2012. évi II. (szabálysértési) törvény 193. §(1) bekezdése szerint:

Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen …- póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c)szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – … – szállítja,

szabálysértést követ el.

Eszerint védett természeti vagy vadászterületen és közlekedési eszközön kell a póráz, közterületen nem kötelező, ha a kutya amúgy felügyelet alatt van. 

Jogi szinten ez az erdő talán az egyetlen Magyarországon, ami nem esik a rendelet hatálya alá, az önkormányzat azonban láthatólag ezzel nincs tisztában.

Van egyébként egy harmadik törvény is, az állatvédelmi:

1998. évi XXVIII. törvény

az állatok védelméről és kíméletéről 

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

A "csak pórázon" szabály teljesen figyelmen kívül hagyja a kutyák igényeit. A kutyának szükséges a megfelelő mozgás, ennek hiányában viselkedészavarok alakulnak ki és az egészséges testsúly megtartásában is nagy jelentősége van a rendszeres sétának. 

A 18. kerületben (és sok helyen az országban) felállított kis méretű futtatók alkalmatlanok a nagyobb mozgásigényű kutyák lemozgatására, különösen, hogy ezt a területet számtalan más kutyával kell megosztaniuk. A rendelet lassan 10 éve lépett hatályba, azonban az infrastruktúra nem követte azt. Sok kerületben vannak jó példák (pl. Kőbánya, Óbuda), ahol nagyobb területeket és táblával jelölt szabad sétáltatásra alkalmas területeket is kijelöltek, azonban számos településen egyáltalán nincs vagy nincs elegendő számú és méretű futtató és egy kezemen meg tudnám számolni az ún. táblával jelzett póráz nélküli kutyasétáltatásra alkalmas helyeket. A kutyagazdik így kénytelenek országszerte szabálysértést elkövetni, ha az otthonuk közelében szeretnék napi szinten lemozgatni kutyáikat.

Bármit csinálnak a kutyások mindenképpen sértik valakinek az érdekeit?

Az önkormányzat cinikus hozzáállása és az erdőben sétáltatók megbüntetése csak a hab a tortán. Mert kiket is akarnak büntetni? Nem azokat, akik nem figyelnek a kutyára, elhanyagolják, a kertben vagy a lakásban tartják és csak rövid időre viszik ki a szabadba. Hanem pont azokat, akik felelős gazdaként rendszeresen sétáltatják és társaságba viszik a kutyájukat. (Németországban már büntetést kell fizetni azoknak, akik nem viszik el eleget sétáltatni a kutyájukat).

A kutyának szüksége van a szabad mozgásra. A kicsinek és a nagynak is. Ha nem mozog eleget a kutya, nem fárad le kellőképpen, akkor a szomszédok fognak panaszkodni az ugatásra, rongálásra, szökésre és ezért bírságolják meg a gazdit. Ha pedig a gazdi a kutya igényeit szem előtt tartva kiviszi a szabadba szaladgálni, szocializálódni és ettől megfelelőképpen elfárad, akkor meg ezzel követ el szabálysértést.

Most a helyi kutyások laposkúszásban járnak ki az erdőbe, mert a közterület felügyelők autója bármikor meglepheti őket. Bűnösnek érzik magukat, holott ők azok, akik felelős gazdaként viselkednek. A felügyelők naponta többszöri felbukkanása sokakban indulatokat szül és feszültséget gerjeszt, hiszen az erdőben valóban lennének olyan problémák, amiket megoldhatna a közterület felügyelet: szemetelés, illegális szemétlerakás, a tájékoztató táblák szétverése, illegális tűzgyújtás, a padok megrongálása. Ám ezen problémák ellen nem lép fel a hatóság, csak a kutyasétáltatókat ellenőrzik, miközben rendszeresek a tűzesetek (több esetben pont a kutyasétáltatók hívták ki a tűzoltókat) és a szemét (amit gyakran szintén a kutyások szednek össze, akik ők naponta járnak az erdőbe).

A kerületi Facebook csoportokban persze megjelentek az ellenhangok is. Vannak, akik félnek a kutyáktól és a szabadon szaladgáló kutyák látványától fenyegetve érzik magukat, mások a kutyaürüléket kifogásolják vagy azt, hogy a kutyasétáltatókat néha meg kell kerülniük futás közben, ezért kizökkennek a tempóból.

Nyilván ez egy nagy közös terület, ahova sokan járnak. Egy olyan hely, ahol vannak íratlan helyi szabályok és ahol lehetnek konfliktusok is, azonban nem korrekt kipécézni egy csoportot és módszeresen rájuk szállni. 

Az közterületfelügyelők megjelenése az erdőben azért is problémás, mert autóval járnak egy olyan területen, ahol sokszor kisgyerekek szaladgálnak, kerékpároznak, görkorcsolyáznak.

Emellett ez a szituáció feszültséget szított a helyi közösségben is. A kerékpárosok a kisgyerekeseket és a kutyásokat hibáztatják, amiért lassítaniuk kell, a futók a kutyásokra és a kerékpárosokra haragszanak és persze szinte minden csoportban akadnak, akik a kutyásokat hibáztatják mindenért. Eddig itt, ha voltak is kisebb feszültségek, mindig sikerült elsimítani őket. Most meg hetek óta megy a közösségi médiában a kerületi csoportokban a vita az egyes csoportok között. Hát így lehet egy közösséget kívülről szétzilálni - és ez nagyon szomorú.

Mi lehet a megoldás?

Az önkormányzat kijelölhet kerítéssel és táblával jelölt kutyafuttató területeket egyaránt. Ez utóbbi nem kerül sokba (nem kell kerítést építeni), viszont írásos szabályzatban meg lehet határozni a terület szabályait. Hasonló konfliktus korábban az Óbudai sziget kutyasétáltatói és a helyi önkormányzat között is volt, amely végül azzal zárult, hogy a szigeten engedélyezték a póráz nélküli sétáltatást. Ezt szeretnénk elérni mi is.