A sétáltatás kapcsán gyakran hallani az érvet, miszerint a kutyák veszélyesek, harapnak, megbízhatatlanok. Aztán, ha jön egy kutyatámadás, máris elkezdik vegzálni azokat, akik sétáltatnak. Pusztán azért, mert ők látszanak. Csakhogy pont nem az ő kutyáik fognak támadni, hanem azok, akiket elhanyagoltak, elszöktek, utcán kóborolnak.

Miért támad a kutya?

1. A kutya védeni akarja az élelmét vagy a területét

Az élelmet általában a többi kutyától védik, de vannak olyan kutyák, akik még a saját gazdájuknak sem engedik, hogy elvegye előlük a tálat. Idegen helyen, ha a kutya élelmet talál, akkor megvédi azt másoktól. Az élelemmel kapcsolatos harapások általában a gazdát, családtagokat érik, esetleg más kutyákat (pl. ha több kutya van a családban vagy idegen helyen két kutya egyszerre találja meg az ennivalót). Ezt meg lehet előzni azzal, ha külön eszik a kutya, addig nem engedjük oda a gyereket (ha már kialakult problémáról van szó), illetve, ha kiskorától tanítjuk neki, hogy ne védje be az ételét előlünk (ha szeretnénk, hogy ne alakuljon ki a probléma).

A saját területet, házat, kertet is őrzik a kutyák. Itt is találhatunk többféle reakciót: van olyan kutya, aki csak jelez (ugat), ha valaki közeledik, de aztán simán beengedi az idegeneket és van olyan eb is, aki csak a gazdája jelenlétében enged be idegeneket. 

2. Félelem

Ha pl. egy kutya megszökik otthonról, fél, zavart, nem talál haza, az idegen környezetben megijedhet és támadhat. Ha nincs ott a gazdája a közelben, akitől védelmet remélhet egy számára ijesztő szituációban.

3. Kergetés-reflex

Vannak olyan kutyák, akikben nagyon erős a kergetésre az ösztön, mindegy, hogy bicikli, görkorcsolya vagy közlekedési eszköz, utánafutnak és "levadásszák". Ez nem valódi kutyatámadás, de sajnos végződhet sérüléssel (pl. odakap a kutya a biciklis lábához). Kutyakiképző segítségével le lehet szoktatni az erre hajlamos kutyákat erről (elsősorban a vadászkutyák, de olykor terelőkutyák is hajlamosak rá).

4. Kötődés-foglalkozás-lemozgatás hiánya

Az udvaron unatkozó, onnan néha kiszabaduló (elszökő) kutya hajlamos az agresszióra. Mivel társállat, ezért a gazdája közelsége és a hozzá fűződő kötődés biztonságot ad neki. Ha viszont elhanyagolják, naphosszat unatkozik az udvarban, aztán esetleg néha-néha kimennek vele egy kört sétálni, akkor odakint elszabadulnak az energiái. A jól megszokott udvar után hihetetlen túlingert jelent az utca, a rét, amilyen izgalmas, olyan ijesztő is a sok új élmény, pláne egy olyan gazdi mellett, aki normál esetben csak néha simizi meg a buksiját, akivel nem összeszokott párosról van szó.

A napi hosszú séta és a rendszeres foglalkozás nem csak lemozgatja a kutyát, de csökkenti az agresszív hajlamot is (még az arra genetikailag hajlamos kutyákban is). Persze ez akkor igaz, ha:

- séta közben a gazdi a kutyára figyel, nem a telefonját nyomkodja, zenét hallgat (ilyet is láttam már) vagy az ebre oda nem figyelve trécsel,

- séta közben a gazdi gyakorol a kutyával: a behívás teszteli, feladatokat ad, új dolgokra tanítja őt,

- nem csak beengedi a futtatóba és rábízza, hogy foglalja el magát, hanem játszik vele, odafigyel rá, rászól, ha szükséges, dicséri, ha kell stb.

A gazdája közelében vidáman szaglászó, nap, mint nap sétáltatott kutya nem fog támadni. 

A rendszeres napi séta során foglalkoztatott, tanított kutya nem fog támadni (az önmagában nem elég, hogy kiskorában járt kutyasuliba, aztán amikor nagyobb, akkor már nem foglalkozunk vele és azt hisszük, ettől már jól nevelt, ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy általánosban tanultunk oroszul és ötösünk volt belőle, akkor 30 év múltán nyelvgyakorlás nélkül is jól beszéljük a nyelvet).

A séták során a gazda is tanul: már előre tudja, milyen szituációkból lehet probléma és képes megelőzni azokat (behívja a kutyát, megfogja stb.). Ha rendszeresen foglalkozik a gazda a kutyával, a kutya kötődése biztos lesz hozzá és még feszültebb helyzetekből is ki lehet hívni (pl. ha verekedésbe kerül más kutyákkal, azonnal jöjjön el onnan)

5. Az agresszió agressziót szül

Nagyobb eséllyel támad az a kutya támad emberre, akit a gazdája is agresszívan kezel. Pl. veréssel neveli, ijesztéssel szoktatja le egyes dolgokról (sok helyen pl. még ma is hallok olyat, hogy hozzá kell vágni valamit, ha rosszat csinál vagy láncot kell zörögtetni, hogy kizökkentse), de ide tartozik az is, ha mindenért megszidják, leteremtik, rávágják az ajtót stb.

Az így nevelt kutya félős lesz és ambivalens kötődést alakít ki a gazdájához. Kötődik hozzá, hiszen ez a természete, de nem bízik benne igazán, nem hallgat rá, néha, ha úgy érzi, rosszat csinált, vagy kikaphat, elkerülő viselkedést vesz fel. Pár éve átmenetileg befogadtunk utcáról egy kis tacskó lányt (nem volt hely a helyi telepen és nálunk lakott, amíg keresték a gazdáját), ő például félt a cipőktől és a papucsoktól, kiderült, hogy otthon a gazdi papuccsal "neveli" :( Az ambivalensen kötődő kutya a gazdája társaságában sem mindig kiszámíthatóan reagál, hiszen ott is fél, nehezen kezeli a számára ismeretlen szituációkat és a félelem miatt bizony előfordulhat, hogy odakap. Gyakran pont a gazdáját vagy más családtagokat találva el.

Ha minden kutya pórázon lenne, kevesebb lenne a kutyatámadás?

A kutyatámadások számának csökkentésében nem a póráznak van a legnagyobb szerepe. A pórázon levő kutya sokszor agresszívebb, mert tudja, hogy ha valami zavarja nem tud elszaladni. A szabadon sétáló kora miatt már kicsit félős idős kutyám, ha számára ijesztőnek tűnő kutya érkezik a közelébe, 3-4 méterre kikerüli és békésen továbbhalad, pórázon viszont veszett ugatásba kezd. De más baj is van vele. A póráz másik végén levő gazdi ugyanis gyakran úgy gondolja, a póráz önmagában leveszi a nevelés terhét a válláról. Nem kell rászólni a másik kutyára acsarkodó Bundásra, hiszen pórázon van. Nem akar majd macskát kergetni, nem húz majd veszettül, ha az erdei túrán vadak csapását szagolja ki, nem ránthatja ki magát pórázastól és rohan el séta közben. 

A törvényhozók azonban úgy gondolják, kevesebb lenne a kóbor kutya, ha kevesebben sétáltatnának póráz nélkül. Holott nem ez az ok. Az ok az, hogy a kutyatartók egy része nem felelős kutyatartó. Cukiságból tartják vagy azért, mert megsajnálják, vagy "csak úgy lesz", mert a szomszéd úgy gondolta, nem kéne ivartalanítani Bodrit, mert jár neki a szex. Aztán becsukják az udvarba, adnak neki enni, néha megvakargatják a füle tövét. És akkor még jól járt, mert megszülethetett volna a mezőn már eleve játszótéri keverékként két kóbor kutya ivadékaként embert soha nem látva.

Az a 80-100.000 kóbor kutya nem a gazdájával sétálva szökött meg, hanem az átgondolatlan, felelőtlen kutyatartás eredményeként.

Mi is a kutyatámadás?

Sokan írják a Facebookon, hogy őket vagy a gyereküket "megtámadta" a kutya. Aztán kiderül, hogy szó sem volt harapásról, de még csak fájdalmat sem okozott az eb. Hanem pl. feléjük futott egy kutya, vagy "csúnyán nézett", rájuk ugatott vagy több kutya kergette egymást játékosan és ők ezt veszélyként értelmezték.

Mit tehetünk a kutyatámadás ellen gazdaként?

1. Tanítsuk meg a gyerekünknek, hogyan viselkednek a kutyák!

A legtöbb kutyatámadás (az összes eset kb. 60%-a) gyerekekkel történik. Tanítsuk meg nekik, hogy mit szabad és mit nem tenni egy kutya közelében, illetve, hogy mikor hogyan viselkedik, hogyan reagál a kutya!

2. Ne hagyjuk magára a kisgyereket a kutyával!

Ez nem az a dolog, amit majd magától megtanul a gyerek. Az 0-3 éves korosztályt ne engedjük a felügyelet nélkül a kutya közelébe és kész.

3. Tudassuk a kutyával a falkasorrendet!

Igenis tudnia kell, hogy a gyerek előrébb van a családban, mint ő! Ha domináns viselkedést mutat, szidjuk le! A gyerekkel közösen is játsszunk a kutyával, tanítsuk meg a gyereknek a vezényszavakat, hívja ő is oda, dicsérje meg stb. Vigyük el a gyerekeket is rendszeresen a sétára! Egy óvodás már simán megtanulja a fontosabb parancsokat és a domináns viselkedés alapjait, a kutya pedig ebből megtanulja, hogy a gyerek is "gazdi".

4. Rendszeresen foglalkozzunk a kutyával!

Az elhanyagolt, szökős, unatkozó, a gazdájától félő kutyák válnak agresszívvé.

5. Ne hagyjuk, hogy kiszökjön!

Az utcán kóborló kutya gyakran félelemből támad, az őrzésre tartott fajták pedig gyakran nem csak a kerítésen belüli, hanem a ház körüli részeket, akár az egész utcán is a magukénak gondolva védhetik, ami számos támadás kiváltó oka.

6. Ivartalanítsunk!

Az ivaros kan kutya még pórázon is agresszívebb a többi kan kutyával és ritkán, de a szukák között is előfordul ugyanez. A szökések egy részét is az okozza, hogy az ivaros kan elindul a tüzelő nőstények után, de még a tüzelő lány kutyák között is akad, aki nekiindul megkeresni a kanokat.

7. Ha összeugranak a kutyák, óvatosan lépjünk közbe!

Nem szocializált kutyáknál (ha eddig nem vittük őket kutyák közé), menhelyről származó, még nevelés alatt levő kutyáknál, illetve ivaros kan kutyáknál gyakrabban fordul elő, hogy összekapnak a többiekkel. Ilyenkor mi is megsérülhetünk, ha megpróbáljuk az idegen kutyát lerántani a miénkről vagy a kutyák közé nyúlunk. Ha még gyakorlatlanok vagyunk a kutyák közötti helyzetek kezelésében, jobb, ha olyan hám van a kutyán, ami a hátán könnyen megfogható, így elég ezt megfogni és ezzel kiemelhetjük a kutyát a szituációból.

Emellett a fenti esetekben jobb, ha megelőzzük a verekedések kialakulását:

- tanítással (jutalomfalat, klikker) semlegesítsük a többi kutya jelenlétéből származó feszültséget,
- rendszeresen járjunk kutyatársaságba, hogy a kutyánk tapasztalatot szerezzen, de lehetőség szerint néhány olyan kutyával együtt, akik szelídebb természetűek és egyszerre csak 1-2 idegen kutyával, lehetőség szerint ugyanazzal az ismerős társasággal, így a kutyának lesz lehetősége megtanulni ismerős környezetben, hogyan viselkedjen más kutyákkal,
- ismerjük fel előre a veszélyes helyzeteket és hívjuk be a kutyát.

Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat a kutyatámadásoktól?

Magyarországon kb. 80-100.000 kóbor kutya él

Évente kb. 5000 kutyatámadás történik.

Ezeknek a többsége otthon történik (a saját kutyája harapja meg valamelyik családtagot, leggyakrabban sajnos egy gyereket) vagy kóbor (nincs ott a gazda a közelben) kutya támad rá az utcán sétálóra (gyakran a fent említett esetek valamelyike történik, azaz biciklisnek fut utána a kutya, a kutyáját sétáltató kutyájának ugrik neki a kóbor kutya, amit a gazda rosszul reagál le, így ő is megsérül, esetleg az otthonról kiszökött kutya a "saját" területét védi.

Nem a békésen a gazdája mellett sétáló kutyától kell félned, hanem attól, amelyik magában kószál az utcán, amelyiknek nincs a közelben a gazdája.

Arról, hogyan védekezzünk, ha megtámadna minket egy kutya, itt lehet olvasni.