A felelős kutyatartásért a 18.kerületben

A felelős kutyatartásért a 18.kerületben

Mit jelent valójában a felelős kutyatartás?

2021. július 28. - Free Péterhalmi Erdő

 

Sok helyen sokszor hangzik el a felelős kutyatartás kifejezés, de valójában mit jelent?

Valahol ott kezdődik, hogy megfontolom, kell-e nekem egyáltalán kutya. Hirtelen elhatározásból ne fogadjunk be egy kutyát, hiszen a kezdeti lelkesedés elmúlik és aztán még 10-15 évig ott lesz a kutyánk, akiről gondoskodnunk kell. Időt kell rá szánnunk, pénzt, energiát és az életünket is össze kell vele egyeztetni.

Miért ne válassz kutyát?

Azért ne válassz kutyát, mert ha van kert, akkor kell bele kutya is. Ha kutyád lesz, nem lesz 100%-ig tökéletes és makulátlan a kerted (legalábbis addig, amíg meg nem nő, felnőtt kutya már ritkábban túr kertet és gyomlál ki növényt, de azért nagy nyári melegben lehet, hogy ás magának egy gödröt és néha beleeszik majd a virágföldbe). Össze kell majd szedned a kertből a kutyagumit. Meg kell fontolnod a gyomirtás időpontját (mert a gyomirtó mérgező a kutyának). És, mint azt korábban már leírtam, a kutyának nem elég, ha csak a kertben szaladgál.

Ha kutyád lesz, lesz konfliktusod a szomszédokkal is, ezt számold bele. A szomszéd kutyája ugatja a tiédet, vagy a tiéd őt, vagy a szomszédot ugatja. De volt olyan is, hogy a szomszéd kutyája szétszedte a mi kerítésünket, hogy átjöhessen a mi kutyánkhoz. Éjszaka ugat (nem tudnak aludni), nappal ugat (nem hallják tőle a tévét - igen, volt ilyen szomszédunk is). Kiássa magát a kutya. Kimászik a kerítésen. Átjut a szomszédba. Tündéri, csendes, jólnevelt, mindezeket nem csinálja, de ha elindulsz vele sétálni, ugat a többi kutya és ez zavarja a szomszédokat (true story :) ) Ezekre mind készülni kell és nem kell meglepődni, ha minden igyekezeted ellenére lesz olyan, akit zavar a kutya és kész.

Belefér az életmódodba egy kutya? Ha sokat akarsz utazni, akkor nem. Ha külföldre jársz dolgozni, akkor sem. Ha sok a túlóra, este holtfáradtan zuhansz ágyba és pihenésként nézel ki a fejedből, akkor nem. Ha képtelen vagy a rendszerességre, utálsz a szabadban lenni, nem vagy képes minden nap 1-2x sétálni vinni, nem tudsz reggel vagy este 1-2 órát kiszakítani az életedből, akkor sem.

Jó megoldás lehet, ha beosztjátok a családban, mikor kié a kutyasétáltatás feladata, de fontos, hogy a kutya mindegyikőtökhöz szokjon hozzá (a legjobb, ha már a kutyaiskolába is együtt jártok vele). Gyakran látok olyat, hogy minden nap ugyanaz hozza a családból a kutyát és csak 1-2x egy másik családtag és rá már nem figyel a kutya, nem tudja kezelni, ami számos veszélyt rejt magában. Azt se felejtsétek el, hogy a törvény szerint nem vezetheti a kutyát olyan személy, aki nem tudja féken tartani és 14 éven aluli sem. Szóval bármilyen megbízható mondjuk egy 12-13 éves gyerek, ne vegyetek neki kutyát azzal a felkiáltással, hogy "majd te fogod sétáltatni", mert ezt nem teheti meg, te vagy érte a felelős (és 14 éves kor felett is csak úgy engedném el a gyereket a kutyával, ha bevontátok már a kutya képzésébe is, gyakorlott, hallgat rá a kutya, ismeri a vezényszavakat, nem ijed meg váratlan helyzetekben sem).

Belefér a pénzügyeidbe egy kutya? Az etetésre vannak relatív olcsó, egészséges alternatívák (de ezek időigényesek, beszerzés, főzés), de akármilyen jól csinálod, ez is pénzbe kerül. Az állatorvos sem olcsó. Szerencsés esetben az első kötelező oltások után évi 8000 a kötelező oltás és ezzel megúszod. De vannak ajánlott oltások is, kullancs elleni védekezés, lehet allergiás a kutya, lehetnek kisebb-nagyobb sérülései és sajnos súlyosabb betegségei is, amiknek a költségei bizony váratlan kiadásként jelentkeznek és jobb esetben több tízezer, rosszabban több százezer Forintba kerülnek. 

Ne feledkezzünk meg az ivartalanítás költségeiről sem! Fiúknál 20-30.000, lányoknál 30-40.000 Forint körüli kiadásra számíts. Ezen nem érdemes spórolni, mert egy csomó későbbi kellemetlenségtől kímél meg téged (verekedés, váratlan szaporulat, szökés, viselkedési problémák) és egy csomó betegségtől a kutyát (amivel ez az egyszeri kiadás számodra is anyagi előnyöket jelent majd). És nem igaz, hogy a te kutyának át kell élnie az anyaság örömeit (szukáknál) vagy a boldogító szexet (kanoknál). A szukának annyira nem nagy öröm egy csapat kiskutya nevelése, testileg leszívják, lefogy, szőre hullik stb. Neked meg lesz egy csapat cuki kiskutyád, akinek kereshetsz gazdát (miközben a menhelyek tele vannak). A kan számára pedig puszta ösztön a párzás, semmi előnye nincs belőle, sokkal boldogabb, nyugodtabb, ha nem "muszáj" folyton a tüzelő lányok után mennie.

view-1844110_1280.jpg

Milyen kutyát válasszak?

Mindig vannak divatkutyák. Régen a németjuhász és a tacskó. Aztán volt egy magyar fajták időszak. Aztán a "harci kutyák" száma gyarapodott. Most éppen a közepesek közül a border collie a kedvenc, emellett pedig az icipici termetű fajták is nagyon népszerűek (Westie, Yorkie, törpetacskó, pincher és társaik).

Ne divatból válassz kutyát!

Ne azért, mert jól néz ki!

Érdemes számításba venni a:

1. Méretet: lakásba nagy termetű kutyát ne! A kicsik és a közepesek elvannak ott is, ha naponta többször sétálhatnak.

2. Fajtajellemzőket: mire való az adott kutya, mire tenyésztették? Mekkora a mozgásigénye? Ki tudsz-e elégíteni ekkora mozgásigényt? Milyen természetű? Nem mindegy, hogy vadászkutya vagy terelőkutya. Ez meghatározza, hogy milyen természet, hogyan viselkedik a gazdájával (a vadászkutyák pl. önállóbbak és önfejűbbek is egyben), hogyan viselkedik más kutyákkal, mennyire védi a területét (egy golden retriever pl. nem feltétlenül lesz jó házőrző - ugatni esetleg fog, de általában simán beengedi a látogatókat)

3. Kik élnek a családban? Kisgyerek mellé nem biztos, hogy jó választás egy staffordshire terrier (különösen, ha nincs lemozgatva, nevelve, foglalkoztatva). A nagymamának pedig nem jó választás egy vizsla (kivéve egy sportos nagyi, aki naponta hajlandó 5-6 kilométert sétáltatni, esetleg biciklizni vele, túrázni menni)

4. Kint vagy bent fogod tartani? Vannak olyan fajták, amiket nem lehet a kertben tartani (vékony a bundájuk, télen fáznak, sokan nem tudják, de a tacskók többsége sem szeret kizárólag a kertben lenni)

A következő döntés: HONNAN választok kutyát?

 

Hát ne a Jófogáson meg Marketplace-en olcsón kínált fajtajellegűt válaszd! Sajnos sok a divatkutya és ezeket általában meglehetősen alacsony áron kínálják. Aztán hazaviszed és kiderül, hogy beteges típus. Sok mindenről hallottam az elmúlt években ezen a téren: már a hazaúton elájult a kutya (Szabolcsban 30.000-ért kínált yorkie), olyan allergia, ami miatt csak a legdrágább hipoallergén táp+gyógyszeres kezelés mellett tudott élni a kutya (border collie), 5 éves koráig semmi baja nem volt, aztán sorra jöttek a bajok: gyulladások, rák... (bolognese), eleve szívférgesen elhozott kutya (törpetacskó).

Ha kell a fajtajelleg, akkor rá kell szánni a pénzt a valóban tenyésztőtől származó fajtisztára.

Vagy körül kell nézni a fajtamentő alapítványoknál.

Vagy lehet hozni menhelyről keveréket (vagy körbenézni a környéken, ismeretségi körben, itt-ott mindig akad véletlenül megesett szaporulat). Sokan mondják, hogy a menhelyinek, a keveréknek is lehet baja. A köztudatban élő "a keverék kutyák ritkán betegek" elmélet statisztikailag nem bizonyított, az azonban igen, hogy a keverékeknél ritkábban fordulnak elő a fajtára jellemző betegségek (pl. keverék tacskónál ritkább a tacskóbénulás).

Ha pedig már megvan a kutya:

 

Az állatvédelmi rendelet jól szabályozza a megfelelő kutyatartás mikéntjét, azonban elsősorban az állattartás szélsőséges és az állat (valamint az ember) számára veszélyes vagy egészségtelen állattartási módokra fókuszál, pl. hogy milyen hosszú láncra lehet tenni a kutyát - nyilván van az a kutya, akinek már egy hosszabb lánc is jobb életminőséget jelent, de a valóban boldog kutyaléthez egyáltalán nem is kellene lánc, mint ahogyan az állandó kennelben tartás - még, ha meg is felel a rendelet előírásainak - sem jó a kutyának, hanem szükséges rossz. Erről tanúskodhatnak azok, akiknek a szomszédjában a szabályos méretű kennelben egész nap egy unatkozó házőrző vonyít unalmában.

Mi kell a felelős kutyatartáshoz az állatvédelmi rendelet betartásán túl?

1. Kell neki az oltás: ez nem az orvosok heppje és az sem igaz (sajnos még most is hallani ilyet), hogy "a veszettség már rég eltűnt, miért kéne oltani ellene?" (azért tűnt el, mert oltanak ellene és a vadállományban is van veszettség elleni immunizálás). És a kötelezőkön kívül is érdemes elgondolkodni még néhányon, legalább a kombinált oltást pár évente felvenni, illetve nyomon követni, hogy a környéken nincs-e valamilyen járvány (tavaly pl. itt a 18. kerületben kennelköhögés volt), amire lehet oltást kérni.

2. Oda kell figyelni a súlyára: néhány országban az elhízlalás már ugyanúgy állatkínzásnak számít, mint ha nem kap eleget enni a kutya. Ki kell választani a kutya számára (méretének és fajtájának) megfelelő tápanyagmennyiséget és táplálékot és nem kell mellé a nasi. A kutyának sem jó, ha alig tud menni séta közben. A táplálék mellett kell elegendő mozgás is, hogy egészséges maradjon a kutya. A túlsúly és a mozgáshiány ugyanúgy betegségeket okoz a kutyáknál, mint az embereknél.

3. Nevelni kell: a kutya nem plüssmackó (elég, ha ölelgetik) vagy aranyhal (etetik és elvan), hanem társállat, akinek nem elég, ha aranyosan nyünnyögnek neki, simizik és kap enni. Néha azt kell mondani, hogy "nem szabad". Egyértelműen jelezni kell a határokat. Falkaállat is, ezért fel kell állítani a falkasorrendet. A kutyaiskola jó megoldás a tanulásra, de remek online lehetőségek is vannak (pl. ez a Youtube videó sorozat) és számos könyv is létezik a témában. A nevelés nem egyszeri dolog, nem olyan, hogy "leérettségiztem, többé nem tanulok", hanem élethosszi tartó tanulás. A kutya szívesen tanul, ha tanítják és mindig vannak olyan területek, ahol még fejlődhet vagy új szokások, amiket felvesz és amiken változtatni kell.

A nevelés nem ordibálás a kutyával és semmiképpen sem verés. Sok embertől hallom az ijesztve nevelést is (pl. láncot csörgetni, ha rosszat csinál), de az érzékenyebb kutyáknál ez csak komplexusokat alakít ki és túlságosan visszahúzódóvá teszi őket. Jutalmazással viszont a legtöbb kutyafajta nagyon gyorsan tanítható.

4. Naponta foglalkozni kell vele: a séta és a rendszeres játék alap. Ehhez jöhet még a rendszeres szocializáció más kutyákkal, a családi programokon való részvétel, kirándulás és sportolás kutyával, valamint a kutyás sportok kipróbálása, strandolás és még sok minden más.

5. Biztosítani kell neki a megfelelő, biztonságos környezetet: kerítés, amin nem tud se alul se felül kijutni, fekhely, ami csak az övé. Kinti kutyáknál a biztonságos, télen is meleget adó ház és nedvességmentes fekhely. Ne férjen semmihez hozzá, ami kárt tehet benne! 

6. Megfelelő táplálék: méretének, fajtájának, súlyának, egészségügyi állapotának elegendő étel. Ebben sokféle irányzat van, mindenki meggyőződésének megfelelően választhat, ami viszont fontos, hogy kerülni kell a túletetést, a tiltott ételeket (pl. csokoládé és xilit) és érdemes rendszeresen egyeztetni az állatorvossal is, ő mit ajánl, ugyanis a kor előrehaladtával változtatni kell az étrenden és ez minden fajtánál más korban érkezik el (pl. senior tápra váltani)

7. Meg kell őt védeni: a póráz használata az utcán nem csak a járókelőket védi a kutyától, hanem a kutyát is az autóktól. Meg kell tanítani a behívásra is, nem biztonsággal behívható kutyát soha ne engedjünk el nyílt, idegen területen (pl. táblával jelölt futtatóban). A behívást először védett helyen kell gyakorolni, aztán folyamatosan kipróbálni egyre ingergazdagabb szituációkban, hogy ha éppen bekapcsol nála a vadászösztön vagy elszaladna egy cica után, esetleg más kutyákkal játszik, mi pedig már indulnánk haza, akkor is odahívható legyen.

A felelős kutyatartásba beletartozik az is, hogy odafigyelünk másokra is és összeszedjük a kutyagumit az eb után. Ez egyrészt kötelező, másrészt mert ez a legnagyobb támadási felület a kutyatartókon, sokkal kevesebb támadás érne minket, ha nem lennének olyanok, akik szerint, ha "nem látszik, akkor nincs is". De ez már az etikus állattartás területe, aminek egy külön bejegyzést szeretnék szentelni. Szóval: folyt.köv.

Nem a rendszeresen sétáltatott, képzett kutya támad rá az emberekre

A sétáltatás kapcsán gyakran hallani az érvet, miszerint a kutyák veszélyesek, harapnak, megbízhatatlanok. Aztán, ha jön egy kutyatámadás, máris elkezdik vegzálni azokat, akik sétáltatnak. Pusztán azért, mert ők látszanak. Csakhogy pont nem az ő kutyáik fognak támadni, hanem azok, akiket elhanyagoltak, elszöktek, utcán kóborolnak.

Miért támad a kutya?

1. A kutya védeni akarja az élelmét vagy a területét

Az élelmet általában a többi kutyától védik, de vannak olyan kutyák, akik még a saját gazdájuknak sem engedik, hogy elvegye előlük a tálat. Idegen helyen, ha a kutya élelmet talál, akkor megvédi azt másoktól. Az élelemmel kapcsolatos harapások általában a gazdát, családtagokat érik, esetleg más kutyákat (pl. ha több kutya van a családban vagy idegen helyen két kutya egyszerre találja meg az ennivalót). Ezt meg lehet előzni azzal, ha külön eszik a kutya, addig nem engedjük oda a gyereket (ha már kialakult problémáról van szó), illetve, ha kiskorától tanítjuk neki, hogy ne védje be az ételét előlünk (ha szeretnénk, hogy ne alakuljon ki a probléma).

A saját területet, házat, kertet is őrzik a kutyák. Itt is találhatunk többféle reakciót: van olyan kutya, aki csak jelez (ugat), ha valaki közeledik, de aztán simán beengedi az idegeneket és van olyan eb is, aki csak a gazdája jelenlétében enged be idegeneket. 

2. Félelem

Ha pl. egy kutya megszökik otthonról, fél, zavart, nem talál haza, az idegen környezetben megijedhet és támadhat. Ha nincs ott a gazdája a közelben, akitől védelmet remélhet egy számára ijesztő szituációban.

3. Kergetés-reflex

Vannak olyan kutyák, akikben nagyon erős a kergetésre az ösztön, mindegy, hogy bicikli, görkorcsolya vagy közlekedési eszköz, utánafutnak és "levadásszák". Ez nem valódi kutyatámadás, de sajnos végződhet sérüléssel (pl. odakap a kutya a biciklis lábához). Kutyakiképző segítségével le lehet szoktatni az erre hajlamos kutyákat erről (elsősorban a vadászkutyák, de olykor terelőkutyák is hajlamosak rá).

depositphotos_13561580_s-2019.jpg

4. Kötődés-foglalkozás-lemozgatás hiánya

Az udvaron unatkozó, onnan néha kiszabaduló (elszökő) kutya hajlamos az agresszióra. Mivel társállat, ezért a gazdája közelsége és a hozzá fűződő kötődés biztonságot ad neki. Ha viszont elhanyagolják, naphosszat unatkozik az udvarban, aztán esetleg néha-néha kimennek vele egy kört sétálni, akkor odakint elszabadulnak az energiái. A jól megszokott udvar után hihetetlen túlingert jelent az utca, a rét, amilyen izgalmas, olyan ijesztő is a sok új élmény, pláne egy olyan gazdi mellett, aki normál esetben csak néha simizi meg a buksiját, akivel nem összeszokott párosról van szó.

A napi hosszú séta és a rendszeres foglalkozás nem csak lemozgatja a kutyát, de csökkenti az agresszív hajlamot is (még az arra genetikailag hajlamos kutyákban is). Persze ez akkor igaz, ha:

- séta közben a gazdi a kutyára figyel, nem a telefonját nyomkodja, zenét hallgat (ilyet is láttam már) vagy az ebre oda nem figyelve trécsel,

- séta közben a gazdi gyakorol a kutyával: a behívás teszteli, feladatokat ad, új dolgokra tanítja őt,

- nem csak beengedi a futtatóba és rábízza, hogy foglalja el magát, hanem játszik vele, odafigyel rá, rászól, ha szükséges, dicséri, ha kell stb.

A gazdája közelében vidáman szaglászó, nap, mint nap sétáltatott kutya nem fog támadni. 

A rendszeres napi séta során foglalkoztatott, tanított kutya nem fog támadni (az önmagában nem elég, hogy kiskorában járt kutyasuliba, aztán amikor nagyobb, akkor már nem foglalkozunk vele és azt hisszük, ettől már jól nevelt, ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy általánosban tanultunk oroszul és ötösünk volt belőle, akkor 30 év múltán nyelvgyakorlás nélkül is jól beszéljük a nyelvet).

A séták során a gazda is tanul: már előre tudja, milyen szituációkból lehet probléma és képes megelőzni azokat (behívja a kutyát, megfogja stb.). Ha rendszeresen foglalkozik a gazda a kutyával, a kutya kötődése biztos lesz hozzá és még feszültebb helyzetekből is ki lehet hívni (pl. ha verekedésbe kerül más kutyákkal, azonnal jöjjön el onnan)

5. Az agresszió agressziót szül

Nagyobb eséllyel támad az a kutya támad emberre, akit a gazdája is agresszívan kezel. Pl. veréssel neveli, ijesztéssel szoktatja le egyes dolgokról (sok helyen pl. még ma is hallok olyat, hogy hozzá kell vágni valamit, ha rosszat csinál vagy láncot kell zörögtetni, hogy kizökkentse), de ide tartozik az is, ha mindenért megszidják, leteremtik, rávágják az ajtót stb.

Az így nevelt kutya félős lesz és ambivalens kötődést alakít ki a gazdájához. Kötődik hozzá, hiszen ez a természete, de nem bízik benne igazán, nem hallgat rá, néha, ha úgy érzi, rosszat csinált, vagy kikaphat, elkerülő viselkedést vesz fel. Pár éve átmenetileg befogadtunk utcáról egy kis tacskó lányt (nem volt hely a helyi telepen és nálunk lakott, amíg keresték a gazdáját), ő például félt a cipőktől és a papucsoktól, kiderült, hogy otthon a gazdi papuccsal "neveli" :( Az ambivalensen kötődő kutya a gazdája társaságában sem mindig kiszámíthatóan reagál, hiszen ott is fél, nehezen kezeli a számára ismeretlen szituációkat és a félelem miatt bizony előfordulhat, hogy odakap. Gyakran pont a gazdáját vagy más családtagokat találva el.

Ha minden kutya pórázon lenne, kevesebb lenne a kutyatámadás?

A kutyatámadások számának csökkentésében nem a póráznak van a legnagyobb szerepe. A pórázon levő kutya sokszor agresszívebb, mert tudja, hogy ha valami zavarja nem tud elszaladni. A szabadon sétáló kora miatt már kicsit félős idős kutyám, ha számára ijesztőnek tűnő kutya érkezik a közelébe, 3-4 méterre kikerüli és békésen továbbhalad, pórázon viszont veszett ugatásba kezd. De más baj is van vele. A póráz másik végén levő gazdi ugyanis gyakran úgy gondolja, a póráz önmagában leveszi a nevelés terhét a válláról. Nem kell rászólni a másik kutyára acsarkodó Bundásra, hiszen pórázon van. Nem akar majd macskát kergetni, nem húz majd veszettül, ha az erdei túrán vadak csapását szagolja ki, nem ránthatja ki magát pórázastól és rohan el séta közben. 

A törvényhozók azonban úgy gondolják, kevesebb lenne a kóbor kutya, ha kevesebben sétáltatnának póráz nélkül. Holott nem ez az ok. Az ok az, hogy a kutyatartók egy része nem felelős kutyatartó. Cukiságból tartják vagy azért, mert megsajnálják, vagy "csak úgy lesz", mert a szomszéd úgy gondolta, nem kéne ivartalanítani Bodrit, mert jár neki a szex. Aztán becsukják az udvarba, adnak neki enni, néha megvakargatják a füle tövét. És akkor még jól járt, mert megszülethetett volna a mezőn már eleve játszótéri keverékként két kóbor kutya ivadékaként embert soha nem látva.

Az a 80-100.000 kóbor kutya nem a gazdájával sétálva szökött meg, hanem az átgondolatlan, felelőtlen kutyatartás eredményeként.

Mi is a kutyatámadás?

Sokan írják a Facebookon, hogy őket vagy a gyereküket "megtámadta" a kutya. Aztán kiderül, hogy szó sem volt harapásról, de még csak fájdalmat sem okozott az eb. Hanem pl. feléjük futott egy kutya, vagy "csúnyán nézett", rájuk ugatott vagy több kutya kergette egymást játékosan és ők ezt veszélyként értelmezték.

Mit tehetünk a kutyatámadás ellen gazdaként?

1. Tanítsuk meg a gyerekünknek, hogyan viselkednek a kutyák!

A legtöbb kutyatámadás (az összes eset kb. 60%-a) gyerekekkel történik. Tanítsuk meg nekik, hogy mit szabad és mit nem tenni egy kutya közelében, illetve, hogy mikor hogyan viselkedik, hogyan reagál a kutya!

2. Ne hagyjuk magára a kisgyereket a kutyával!

Ez nem az a dolog, amit majd magától megtanul a gyerek. Az 0-3 éves korosztályt ne engedjük a felügyelet nélkül a kutya közelébe és kész.

3. Tudassuk a kutyával a falkasorrendet!

Igenis tudnia kell, hogy a gyerek előrébb van a családban, mint ő! Ha domináns viselkedést mutat, szidjuk le! A gyerekkel közösen is játsszunk a kutyával, tanítsuk meg a gyereknek a vezényszavakat, hívja ő is oda, dicsérje meg stb. Vigyük el a gyerekeket is rendszeresen a sétára! Egy óvodás már simán megtanulja a fontosabb parancsokat és a domináns viselkedés alapjait, a kutya pedig ebből megtanulja, hogy a gyerek is "gazdi".

4. Rendszeresen foglalkozzunk a kutyával!

Az elhanyagolt, szökős, unatkozó, a gazdájától félő kutyák válnak agresszívvé.

5. Ne hagyjuk, hogy kiszökjön!

Az utcán kóborló kutya gyakran félelemből támad, az őrzésre tartott fajták pedig gyakran nem csak a kerítésen belüli, hanem a ház körüli részeket, akár az egész utcán is a magukénak gondolva védhetik, ami számos támadás kiváltó oka.

6. Ivartalanítsunk!

Az ivaros kan kutya még pórázon is agresszívebb a többi kan kutyával és ritkán, de a szukák között is előfordul ugyanez. A szökések egy részét is az okozza, hogy az ivaros kan elindul a tüzelő nőstények után, de még a tüzelő lány kutyák között is akad, aki nekiindul megkeresni a kanokat.

7. Ha összeugranak a kutyák, óvatosan lépjünk közbe!

Nem szocializált kutyáknál (ha eddig nem vittük őket kutyák közé), menhelyről származó, még nevelés alatt levő kutyáknál, illetve ivaros kan kutyáknál gyakrabban fordul elő, hogy összekapnak a többiekkel. Ilyenkor mi is megsérülhetünk, ha megpróbáljuk az idegen kutyát lerántani a miénkről vagy a kutyák közé nyúlunk. Ha még gyakorlatlanok vagyunk a kutyák közötti helyzetek kezelésében, jobb, ha olyan hám van a kutyán, ami a hátán könnyen megfogható, így elég ezt megfogni és ezzel kiemelhetjük a kutyát a szituációból.

Emellett a fenti esetekben jobb, ha megelőzzük a verekedések kialakulását:

- tanítással (jutalomfalat, klikker) semlegesítsük a többi kutya jelenlétéből származó feszültséget,
- rendszeresen járjunk kutyatársaságba, hogy a kutyánk tapasztalatot szerezzen, de lehetőség szerint néhány olyan kutyával együtt, akik szelídebb természetűek és egyszerre csak 1-2 idegen kutyával, lehetőség szerint ugyanazzal az ismerős társasággal, így a kutyának lesz lehetősége megtanulni ismerős környezetben, hogyan viselkedjen más kutyákkal,
- ismerjük fel előre a veszélyes helyzeteket és hívjuk be a kutyát.

Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat a kutyatámadásoktól?

 

Magyarországon kb. 80-100.000 kóbor kutya él

Évente kb. 5000 kutyatámadás történik.

Ezeknek a többsége otthon történik (a saját kutyája harapja meg valamelyik családtagot, leggyakrabban sajnos egy gyereket) vagy kóbor (nincs ott a gazda a közelben) kutya támad rá az utcán sétálóra (gyakran a fent említett esetek valamelyike történik, azaz biciklisnek fut utána a kutya, a kutyáját sétáltató kutyájának ugrik neki a kóbor kutya, amit a gazda rosszul reagál le, így ő is megsérül, esetleg az otthonról kiszökött kutya a "saját" területét védi.

Nem a békésen a gazdája mellett sétáló kutyától kell félned, hanem attól, amelyik magában kószál az utcán, amelyiknek nincs a közelben a gazdája.

Arról, hogyan védekezzünk, ha megtámadna minket egy kutya, itt lehet olvasni.

"De minek tart kutyát?!"

Van ez a kutyás-nem kutyás ellentét, amiben olykor felmerül, hogy miért is tartunk kutyát valójában. Ez csak egy hobbi, egy szokás, minekvan.

dog-869022_1280.jpg

Más Netflixezik, romantikus regényeket olvas, pecázik, képet fest, van, aki meg a híradót nézi esténként, én meg a kutyát sétáltatom. Mozgok a szabad levegőn az erdőben. A kutya boldog, én is boldog vagyok. A híradótól nem lennék az, de nem állok bele a vitába és nem kreálok híradó néző és nem néző ellentétet a Facebookon. Ha nézi hadd nézze. Én meg hadd tartsak kutyát.

Elvagyok a saját hobbimmal. Túrázunk a hegyekben, a vízparton a kutyákkal télen és nyáron is. A legrosszabb időben (több napig zuhogó eső, jeges utak, -10 vagy +35) is kimegyünk minden nap. Természetközelben élünk. A kutya miatt muszáj. Ja és (most önző leszek) magam miatt is. 

Mert ez egészséges. Mások otthon kuckóznak novemberben, mi meg nagyot sétálunk a zöldben minden nap. Karácsonykor is. Szívjuk a friss levegőt. Mozgunk. Az edzőterem nem az én világom és a szobai aerobik sem. Cserébe napi 5-10 kilométert gyaloglok. A legjobb személyi edző pedig az eb, aki nyüszítve jelzi, hogy ideje indulni. Ő tényleg nem hagy ellustulni.

De nem csak belőlem áll a kutyás társadalom, vannak mások is, más indokokkal.

Sokan tartanak azért kutyát, mert egyedül vannak. Idősek, akiknek a gyerekeik külföldön, társuk nincsen.

Sokan azért, mert nagy a család, viszik ki a gyerekeket, a kutyát kirándulnak, túráznak együtt. Persze ezt kutya nélkül is megtehetnék, de kutyával jobb. A gyerekek sokat tanulnak a kutyás létből: felelősségvállalást, az állatok, a természet szeretetét és még sorolhatnám.

Sokan azért, mert valamilyen feladata van (segítőkutyák) vagy mert őrzi a házat. Aztán rájönnek, hogy önmagában riasztó helyett nem érdemes kutyát venni és elkezdenek foglalkozni Bundással, aki ettől ugyanúgy jó házőrző marad, de felesleges viselkedésproblémák nélkül (és még boldog is lesz).

Van, aki lelki igényből tartja (mindig van kihez szólni, simogatni, pátyolgatni), ezt sokan leszólják pedig a mai egymástól eltávolodott, elmagányosodott világban igenis jogos igény.

Sokaktól hallom, hogy nyakukon maradt a családi kutya (gyerekek külföldre mentek, itthagyták stb.), aztán rájöttek, hogy amekkora felelősség az eb, legalább ugyanakkora öröm.

És nagyon sokan állatszeretetből tartják a kutyát. Megsajnálják a menhelyen, vagy megtalálják az utca végén kidobva, esetleg elhozzák Mari nénitől a véletlenül megellett Fifi kutya egyik kölykét, nehogy menhelyre vagy a kukába kerüljön szegény.

Sokféle oka van, amiért kutyát tartanak az emberek és erről szabadon dönthetnek. Egészségesebb hobbi, mint a fotelben ülve másokat kritizálni az interneten, amiért az a hobbijuk, ami :)

Miért nem elég, ha a kutyát a kertben tartjuk?

A kerületi kutyafuttatók csekély számáról készült egyik Facebook poszt alatt láttam egy érvet, miszerint "a kutyának a kertben a helye" és "szaladgáljon a kutya a kertben". Miért nem elég a kutyának a kert szaladgálni? Miért kéne még sétáltatni is? 

A kutyák évezredeken keresztül az ember közelében éltek, de nem kennelekbe, kerítésekkel elzárt udvarokba zárva. Az őrkutyák őriztek, a terelőkutyák tereltek, a vadászkutyák vadásztak. Mindezt az ember közelségében tették, társállatként. A kutyák évezredeken át fejlődtek olyanná, hogy kötődjenek az emberekhez. Tudtad például, hogy a kutya az egyetlen, ami vészhelyzet esetén az emberhez menekül és tőle kér segítséget?

Mi a baj a kerttel? Semmi. A baj a kutyatartás kultúrájával van. A városias életmód, az egymáshoz egyre közelebb található házak, telkek miatt változtak meg a kutyatartási szokások. Régen (és néhány helyen még most is) falun a kutyák kiszaladgálták magukat a földeken a nekik megfelelő feladat ellátása közben, meg persze közben megkergettek néhány pockot, ástak kicsit, nem rohant utánuk három közterület felügyelő helyszíni bírságot lobogtatva, amiért mindezt közterületen teszik :)

Az egyre kisebb kertek és a városi életmód a gond. Reggel elmegy a család otthonról, estefelé hazatér, Bundás a kertben várja őket. Megvakargatják a fejét, esetleg kicsit játszanak vele (mert ugye a felelős állattartás), aztán mennek pihenni. Bundás kint marad, mert a "kutya ne jöjjön be a lakásba", mert szőr, por és már olyat is hallottam, hogy fertőző (a kutya pont nem az, de pl. a kijárós éjszaka a kanapén alvós Cirmikére nem mernék megesküdni).

1. A kutyák mozgásigénye típusonként változó.

Az American Kennel Club ajánlása szerint az alacsonyabb aktivitási szinttel rendelkező kutyák (pl.bichon frise, cockapoo, a yorkshire terrier, a miniatűr pincher) napi 60 perc mozgással is egészségesek tudnak maradni.

A közepes mozgásigényű kutyák (pl. terrierek, vadászkutyák, puli), napi 1-3 óra aktív mozgást igényelnek.

A nagy mozgásigényű kutyák (pl. husky, szánhúzó fajták, juhászkutyák, mint pl. a belga juhász, border collie, munkakutyák, mint pl. a németjuhász, a nyomkereső vadászkutyák, labrador, golden retriever) pedig napi 3-6 óra aktív mozgást igényelnek. 

A mozgás nem csak annyi, hogy kiszaladok megugatom Mari nénit, amíg elhalad a ház előtt a szatyorral, meg őrjöngök kicsit, amíg elhalad a postás. Aktív mozgásról van szó.

Egy terelőkutya a régi időkben naponta átlag 15-20 kilométert tett meg munka közben.

Egy vadászkutya 10-15 kilométert.

Egy kisebb testű "társasági" kutya napi 8-10 km.

Vajon ezt tudod biztosítani neki a kertben?

És vajon ki játszik napi 3-6 órát a kertben a kutyájával? Vagy akár napi 1-et?

Ezt csak sétával lehet legalábbis megközelíteni. Meg szabad szaladgálási lehetőséggel egy nagyobb futtatóban és a szabadban.

Ha pórázon rángatod magaddal, akkor a kutya kb. akkora távolságot tesz meg, mint a gazda. Ha szabadon szaladgálhat, akkor meg 3-4x annyit. Ha mondjuk felelős kutyatartóként napi 2 órát rászánsz a sétára, egy óra alatt megteszel 3-4 kilométert, 2 óra alatt 6-8 kilométert. Ez pórázzal haladva még mindig alatta van a napi igénynek.

Ha viszont póráz nélkül sétál a kutya, ha nagy területen szabadon szaladgálhat a többi kutyával, akkor ennek a háromszorosát teszi meg.

Miért kell kimozognia magát?

Egyrészt egészségügyi okokból (nem hízik el).

Másrészt azért, mert az egész nap a kertben unatkozó kutya egy idő után nagyon idegesítő lesz. Ugat, vonyít, minden rezzenésre rohan és a kerítésnél őrjöng, a saját farkát kergeti, bizonyos fajták rögtön szökni kezdenek, ha máshova nem is, de a szomszédba körbenézni mindenképpen. Jönnek a nevelési problémák: kiszalad a kapun, felugrál, mindent szétrág stb. Ha jó fejek a szomszédok, akkor csak egy boldogtalan kutyád lesz. Meg esetleg néhány rossz éjszakád, mert a kutya túl zajos. Ha kukacos szomszédokat fogsz ki, akkor viszont kezdődik a finomabb "csináljál már valamit", a keményebb anyázás, a duzzogás és a sértődés, mert már ezerszer szóltam, de még mindig ugat a kutya (amire a válasz mindig az, hogy "de hát azért kutya, hogy ugasson"), a "feljelentelek" vagy rosszabb esetben a mérgezés. És hát az se leányálom, ha végül feljelentéssel eléri a szomszéd, hogy birtokvédelmet rendeljenek el, azaz kötelezően csendben kelljen tartani a kutyát (ami elég kemény dolog, egy unatkozásból szökős ivaros kankutyánál, akit, ha éjjelre bezársz, hogy ne odakint ugasson egész éjjel ébren tart majd, így talán a szomszéd igen, de te biztosan nem fogsz tudni aludni). 

Mindez elkerülhető, ha a kutya a fajtájának megfelelő mértékben kimozoghatja magát. Bizonyos fajtáknál emellett szellemi fárasztásra is szükség van.

kutyusok.jpg

2. Miért nem szaladgál a kertben, ha úgyis ott van?

Mert a kertet már ismeri, nem fog magától szaladgálni benne, nincs semmi motivációja rá. Persze, ha történik valami, megy és ugat. De ha unatkozik, akkor is ki fog menni és idővel kezdődik a játszma a szomszédokkal.

Ráadásul nem csak szaladgálni fog a kertben, hanem:

- füvet enni,

- ásni,

- különféle tárgyakat megrágni,

- széttúrni a frissen vetett ágyást (mert a friss föld szaga ásásra csábítja a kutyát, plusz ásványianyag pótlásként eszik is kicsit belőle)

Minél jobban unatkozik, annál inkább keres majd magának valamit, amit csinálhat és azt biztosan a kerted bánja meg. Ellenben, ha kiviszed sétálni, a kerted is megmarad és a kutya is boldog.

3. A kutya igénye az is, hogy szocializálódjon, más kutyákkal játsszon.

Persze veled a legboldogabb, de alapvetően falkaállat, akinek fontosak a kutyatársak. Sokat tanul tőlük és olyasmit is játszik, amit egy emberrel nem tud (próbálj meg egy vizslával vagy kopóval kergetőzni :) )

4. A kutya társállat. 

Sajnos a városias életmód (reggel munkába-suliba, este haza) sok-sok unatkozó kutyát teremtett. Plusz utána nincs kedved-erőd már kivinni. A kutya viszont az ember közelségét igényli, nem szeret 8-10 órákat otthon ücsörögni. A magára hagyott kutyák nem véletlenül lesznek depressziósak. De ha csak 1-2 napra mész el és hagyod magára a kutyát (a szomszéd meg megeteti), akkor is gyakran az első 1-2 napban nem eszik, sokat alszik, kevésbé aktív az eb és akkor élénkül fel, ha újra hazaérkezel.

Bizony, a kutya a közeledben szeret lenni. A home office idején sok kutyatartó figyelte meg, hogy a kutya ott alszik a lábánál, amíg dolgozik, mindenhova követi a lakásban stb. A kutyák örülnek a home office-nak. Látszólag egész nap alszanak, míg de dolgozol, de ők akkor boldogok, ha a gazdi közelében lehetnek és mehetnek vele mindenhova (ahova csak lehet).

Ennek a kötelező minimuma a napi séta, a magasabb foka az, hogy magaddal viszed nyaralni, kirándulni is. Vagy ha erre nincs mód, akkor keresel neki kutyanapközit, utazások idejére pedig megfelelő felügyeletet (kutyasétáltató, kutya hotel, vagy egy rokon, barát, aki naponta megsétáltatja). Ez utóbbi talán túlzásnak tűnik, hiszen mennyivel egyszerűbb otthagyni a kertben Bundást arra a pár napra, majd a szomszéd megeteti. De mi történik, ha unalmában vonyítani kezd? Ha kiszökik? (mert ha otthon vagy, nem csinálja, de ha unatkozik és magányos, akkor bizony megtalálhatja a módját) Ha utánad indul? (sok kutya hajlamos lelépni abban a pillanatban, hogy a gazdi is elment otthonról)

Összegezve:

- A pusztán a kertben tartás nem elegendő a kutyának az egészsége fenntartásához.

- A kutya számára ingerszegény környezet a már unásig ismert kert.

- A kevés mozgás és inger miatt a kutya rossz szokásokat alakít ki és gyakran el is hízik.

- Ha kutyát szeretnénk, döntsünk felelősen és akkor fogadjunk be vagy vásároljunk kutyát, ha biztosítani tudjuk számára a napi sétát, mozgást, be tudjuk őt vonni a családi programjainkba. Csak azért ne tartsunk kutyát, mert cuki és elvan a kertben.

- Ahhoz, hogy kevesebb legyen a konfliktus a kutyások és a kutyaugatástól, unatkozásból elkövetett rongálástól szenvedő szomszédok között, a kutyát naponta le kell mozgatni (és egyes fajtákat szellemileg is le kell fárasztani különféle feladatokkal). Ehhez pedig biztosítani kéne a megfelelő feltételeket.

- A jelenlegi jogi szabályozás ellentmond az állatvédelmi érdekeknek, hiszen nem teszi lehetővé a szabad kutyasétáltatást.

- A megoldást minél több táblával jelölt póráz nélküli kutyasétáltatásra alkalmas hely kijelölése jelentené (mint amilyen már található az Óbudai szigeten és Kőbányán is), az etikus és felelős kutyatartás támogatása és széles körben való elterjesztése. Jó ötlet a kötelező kutyatartási oktatás bevezetése is (Ausztriában már van ilyen), ez egyrészt ösztönzi a felelős állattartást, belépési korlátot szab, csökkenne a hanyag kutyatartók és ezzel a szaporítók száma is. 

Beleszállt a felelős kutyatartókba a kerületi önkormányzat

 Adott egy erdő, ahova évtizedek óta járnak a környékbeliek pihenni. És adott egy önkormányzat, ami úgy döntött, szétrombolja a helyi erdőjáró közösséget. 

Budapest 18. kerületében fekszik a Péterhalmi erdő, ami a Pilisi Parkerdő gondozásában áll. A környékbeliek évtizedek óta járnak ki ide sétálni, kerékpározni, futni, kutyát sétáltatni.

Összeszokott több száz fős közösség alkotja azokat, akik rendszeresen naponta, hetente többször járnak ide. Az emberek köszönnek egymásnak, beszélgetnek. Vannak köztük fiatalok, kisgyermekes családok, idős emberek egyaránt. Van a réten erdei jógaóra, közös szemétszedő akciók, közösségi összefogásban felállított szemétgyűjtő és a fiatalok által saját kezűleg épített terepkerékpár pálya is.

Az erdőben mindig is voltak kutyák, sokan már 20-30 éve itt sétáltatják a kutyájukat. Van egy nagy kutyás közösség és egy rét, ahol a kutyák szocializálódhatnak, játszhatnak. És mivel kellően távol van a forgalomtól, ezért sokan szabadon engedik a kutyákat. Nem vad ebekről van szó, a többségük a közeli kutyaiskolába járt. A rendszeresen ide járó futók, kerékpárosok és a kutyagazdik tekintettel vannak egymásra, félrehúzódnak egymás elől, behívják a kutyát, ha valaki közeledik, megkérdezik, odaengedhetik-e a kutyát az ismeretlen másikhoz... A rendszeresen kijárók az erdő rendbentartásában is segédkeznek, korábban szóbeli megállapodás köttetett a mezőőr és a gazdák között, így sokan szednek nap, mint nap a sétájuk során szemetet, készült önkéntesek által felállított és hetente ürített szemétgyűjtő is és szervezett szemétszedési akciók is rendszeresen vannak.

A járvány alatt azonban hirtelen (jobb program híján) rengeteg ember jelent meg az erdőben és ezzel megszaporodott a szemét, sorra mentek tönkre a padok, a futókör táblái és több lett az erdőjárók közötti konfliktus is.

Néhányan a Facebookon azt rebesgetik, hogy az egyik kerületi alpolgármestert, aki rendszeresen fut az erdőben, zavarja a sok kutya és ő kezdeményezte az ellenőrzéseket. Mások arról hallottak, hogy az alpolgármester egyik ismerőse, kérte őt az intézkedésre, akinek volt már konfliktusa az erdőben egy kölyökkutyát sétáltató gazdával. Nem tudjuk, mi igaz ebből, de az biztos, hogy sok békés évtized után mostl valaki panaszt tett az önkormányzatnál és megjelentek a közterület felügyelők, akik naponta igazoltatják és bírságolják az erdőben póráz nélkül sétáltató gazdikat.

 ujerdoskep.jpg

De most hogy is van ez, nem azt mondja a törvény, hogy kötelező pórázon sétáltatni a kutyákat?

 

No, ezt sokan pont rosszul tudják. Ugyanis ez nem a "törvényben", hanem egy rendeletben található:

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Kormányrendelet 17. §-a rendelkezik arról, hogy belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni.

Csakhogy ez az erdő külterületnek számít, ahogyan ezt a polgármester a maszkviselésről szóló rendeletében is elismerte: https://www.bp18.hu/images/2020_TÜI/november/veszélyhelyzet/2020R035_kötelező_maszkviselés.pdf

De akkor lássuk a többi kutyasétáltatásra vonatkozó passzust! A rendeletnél ugyanis magasabb szintű a törvény, amiben ez áll:

A 2012. évi II. (szabálysértési) törvény 193. §(1) bekezdése szerint:

Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen …- póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c)szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – … – szállítja,

szabálysértést követ el.

Eszerint védett természeti vagy vadászterületen és közlekedési eszközön kell a póráz, közterületen nem kötelező, ha a kutya amúgy felügyelet alatt van. 

Jogi szinten ez az erdő talán az egyetlen Magyarországon, ami nem esik a rendelet hatálya alá, az önkormányzat azonban láthatólag ezzel nincs tisztában.

Van egyébként egy harmadik törvény is, az állatvédelmi:

1998. évi XXVIII. törvény

az állatok védelméről és kíméletéről 

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

A "csak pórázon" szabály teljesen figyelmen kívül hagyja a kutyák igényeit. A kutyának szükséges a megfelelő mozgás, ennek hiányában viselkedészavarok alakulnak ki és az egészséges testsúly megtartásában is nagy jelentősége van a rendszeres sétának. 

A 18. kerületben (és sok helyen az országban) felállított kis méretű futtatók alkalmatlanok a nagyobb mozgásigényű kutyák lemozgatására, különösen, hogy ezt a területet számtalan más kutyával kell megosztaniuk. A rendelet lassan 10 éve lépett hatályba, azonban az infrastruktúra nem követte azt. Sok kerületben vannak jó példák (pl. Kőbánya, Óbuda), ahol nagyobb területeket és táblával jelölt szabad sétáltatásra alkalmas területeket is kijelöltek, azonban számos településen egyáltalán nincs vagy nincs elegendő számú és méretű futtató és egy kezemen meg tudnám számolni az ún. táblával jelzett póráz nélküli kutyasétáltatásra alkalmas helyeket. A kutyagazdik így kénytelenek országszerte szabálysértést elkövetni, ha az otthonuk közelében szeretnék napi szinten lemozgatni kutyáikat.

Bármit csinálnak a kutyások mindenképpen sértik valakinek az érdekeit?

 

Az önkormányzat cinikus hozzáállása és az erdőben sétáltatók megbüntetése csak a hab a tortán. Mert kiket is akarnak büntetni? Nem azokat, akik nem figyelnek a kutyára, elhanyagolják, a kertben vagy a lakásban tartják és csak rövid időre viszik ki a szabadba. Hanem pont azokat, akik felelős gazdaként rendszeresen sétáltatják és társaságba viszik a kutyájukat. (Németországban már büntetést kell fizetni azoknak, akik nem viszik el eleget sétáltatni a kutyájukat).

A kutyának szüksége van a szabad mozgásra. A kicsinek és a nagynak is. Ha nem mozog eleget a kutya, nem fárad le kellőképpen, akkor a szomszédok fognak panaszkodni az ugatásra, rongálásra, szökésre és ezért bírságolják meg a gazdit. Ha pedig a gazdi a kutya igényeit szem előtt tartva kiviszi a szabadba szaladgálni, szocializálódni és ettől megfelelőképpen elfárad, akkor meg ezzel követ el szabálysértést.

Most a helyi kutyások laposkúszásban járnak ki az erdőbe, mert a közterület felügyelők autója bármikor meglepheti őket. Bűnösnek érzik magukat, holott ők azok, akik felelős gazdaként viselkednek. A felügyelők naponta többszöri felbukkanása sokakban indulatokat szül és feszültséget gerjeszt, hiszen az erdőben valóban lennének olyan problémák, amiket megoldhatna a közterület felügyelet: szemetelés, illegális szemétlerakás, a tájékoztató táblák szétverése, illegális tűzgyújtás, a padok megrongálása. Ám ezen problémák ellen nem lép fel a hatóság, csak a kutyasétáltatókat ellenőrzik, miközben rendszeresek a tűzesetek (több esetben pont a kutyasétáltatók hívták ki a tűzoltókat) és a szemét (amit gyakran szintén a kutyások szednek össze, akik ők naponta járnak az erdőbe).

A kerületi Facebook csoportokban persze megjelentek az ellenhangok is. Vannak, akik félnek a kutyáktól és a szabadon szaladgáló kutyák látványától fenyegetve érzik magukat, mások a kutyaürüléket kifogásolják vagy azt, hogy a kutyasétáltatókat néha meg kell kerülniük futás közben, ezért kizökkennek a tempóból.

Nyilván ez egy nagy közös terület, ahova sokan járnak. Egy olyan hely, ahol vannak íratlan helyi szabályok és ahol lehetnek konfliktusok is, azonban nem korrekt kipécézni egy csoportot és módszeresen rájuk szállni. 

Az közterületfelügyelők megjelenése az erdőben azért is problémás, mert autóval járnak egy olyan területen, ahol sokszor kisgyerekek szaladgálnak, kerékpároznak, görkorcsolyáznak.

Emellett ez a szituáció feszültséget szított a helyi közösségben is. A kerékpárosok a kisgyerekeseket és a kutyásokat hibáztatják, amiért lassítaniuk kell, a futók a kutyásokra és a kerékpárosokra haragszanak és persze szinte minden csoportban akadnak, akik a kutyásokat hibáztatják mindenért. Eddig itt, ha voltak is kisebb feszültségek, mindig sikerült elsimítani őket. Most meg hetek óta megy a közösségi médiában a kerületi csoportokban a vita az egyes csoportok között. Hát így lehet egy közösséget kívülről szétzilálni - és ez nagyon szomorú.

Mi lehet a megoldás?

 

Az önkormányzat kijelölhet kerítéssel és táblával jelölt kutyafuttató területeket egyaránt. Ez utóbbi nem kerül sokba (nem kell kerítést építeni), viszont írásos szabályzatban meg lehet határozni a terület szabályait. Hasonló konfliktus korábban az Óbudai sziget kutyasétáltatói és a helyi önkormányzat között is volt, amely végül azzal zárult, hogy a szigeten engedélyezték a póráz nélküli sétáltatást. Ezt szeretnénk elérni mi is.

süti beállítások módosítása